Én és az ikrem, az ikrek ellen. Mi lesz ebből?(TH)

-Ezt hogy csináltad? Samy sose írna alá egy gitárpengetőt se.-mondta
-Aztmondtam neki hogy ezt neked hozom, és ő szó nélkül aláírta.-Tom Odajött, átölelt és örömében -megcsókolt. Nagy csönd lett. A kés is megállt a levegőben. Teljesen meghökkentem. De mindenki más is körülöttem...
-Sajnálom-engedett el hírtelen Tom.-nem tudom mi van velem.-folytatta. persze én még mindíg meg se tudtam szólalni...Mindenki csak minket bámult. De én nem ezzel törődtem. Nem ios tudtam azzal törődni. Ettől a csóktól teljesen összezavarodtam. Óriási "hangzavar" volt a fejemben...egyszercsak valaki csengetett. Mindenki egyszerre nézett az ajtóra. Bill ment és kinyitotta az ajtót.
-Szia Bill. Boldog szülcsi napcit.-jött...nem is...inkább tipegett be Kitty.-Mi van. Mi ez a nagy csönd?-Nézett körbe Kitty.
-Semmi. Csak...-próbált magyarázkodni Bill.
-Semmi baj. Értem...De ne féljetek...már itt vagyok, elkezdhetünk bulizni.-Mondta Kitty. Bill és Tom összenéztek. Én is megmozdultam. Csak én a padlóra néztem. Nagyon elgondolkodtam. Ekközben Bill elindított valami zenét. Tom még mindíg ott állt előttem. Megfogta a kezem és a kertbe vezetett.
-Figyelj...én sajnálom...Nem akartam. Nem tudom mi volt velem akkor...Én...-magyarázkodta akadozva, de én a mutató ujjamat a szájára tettem.
-Ne...magyarázkodj...-mondtam akadozva.
-Kira...-folytatta volna Tom, de én nem engedtem, hogy befejezze. Amint belekezdett én rögtön átöleltem. Tom nagyon meglepődött ezen. 1-2 percig csak állt ott, majd ő is átölelt.
-Miérte sírsz?-kérdezte Tom.
-Micsoda? Én nem sírok.-mondtam és ránéztem. Tom kicsit kérdőn nézett rám.
-Pedig éreztem hogy a kezemre egy könnycsepp esett.-mondta.
-Az nem le...-akartam mondani, de hírtelen egy vízcsepp esett az orrom hegyére.-Esik az eső.-állapítottam meg. Mindketten felnéztünk. Az eső először csak szemerkélt majd elkezdett szakadni. Odabentről hallatszott a zene. Épp egy lassú szám ment. Tom rámnézett és elmosolyodott.
-Szabad egy táncra?-kérdezte Tom "nevetve". Én ránéztem és elmosolyodtam. Elkezdtünk lassúzni az esőben.
***Ekközben odabent***
(időben ott járunk amikor Kira és Tom kimentek a házból, és elkezdődött a lassú szám... csakhogy tudjátok-szerk.)
-Bill. Nincs kledved felkérni táncolni?-mont oda Kitty Bill elé. Bill Mirire nézett, Miri csak mosolygott és intett egyet, hogy "menjen csak". Bill nagyot sóhajtott.
-Rendben...menjünk.
-Jajj, olyan arika vagy hogy elhívtál! Annyira cukika ez a kis buli!-ilyesféle szövegekkel "fárasztotta" Kitty Billt. De Bill nem is figyelt. Egész végig Mirit nézte. Ez Kitty is észra vette.
-Bocsi.-mondta Bill és indult volna Mirihez, de Kitty "utána kapott"
-Bill! Várj!-Kitty visszarántotta Billt és le akarta őt smárolni. Bill próbált "ellen állást tanúsítani". Miri és észre vette ezt és odament. Megragadta Kitti coffját és elrántotta Billtől.
-Mit kérzelsz magadról?-kezdett el kiabálni Miri.
-Mi bajod? Azt hisze Bill szeret téged? Ugyan. Sokszor mondta már hogy kis pisisekkel sose járni!-Kezdte kioktatni Mirit Kitty.
-Ne reménykedj!-nézett Miri gúnyosan Kittyre.-Ne hidd hogy azzal, hogy ezt mondod, máris sírva fogok elrohanni és szakítok Billel.-Mondta Miri. Kitty Lekevert egyett Mirinek...Ebből egy kis lány verekedés lett. Tom és én is hallottuk ezt odakinnt. Bementünk a zajra.
-Mi a frászt csináltok!-kiabáltam rá Mirire és Kittyre.-Ha le akarjátok gyilkolni egymást, azt ne ma tegyétek! Ma az Ikrek bulija van! Nem az a nap amikor összeverhetitek egymást!-oltottam le őket. Mindenki csak szótlanul nézett. De persz mindenki bólogatott.
-Kitty...jobb lenne ha te elmennél.-mondta Bill Kittynek.
-Mért én? Ezt a kis libát kellene hazaküldeni! Vissza Drezdába!-Mutatott Kitty Mirire.
-Életed első jó ötlete.-mondta Miri és az ajtó felé vette az irányt. Az ajtó előtt visszafordult.-Ott legalább nincsenek szőke Ribik.-mondta és kiment. Persze én mentem utána. A parkig mentünk, aztán Miri a park közepén a földre rogyott és elkezdett sírni.-Mért nem tudom befogni a szám? Most az egész bulit elrontottam.-Sírt Miri. Én mellette ültem a földön és csitítgattam.-Add a mobilod.-kérte el a telómat Miri.
-Miért kéne?-vettem ki a zsebemből a telót és odaadtam Mirinek. Ő nem válaszolt csak letörölte a könnyeit.(telefonálás:)
-Szia anya!-köszönt bele a telefonba.
-Szia! Mi a baj?-anyu
-Szeretném ha elintéznéd hogy átiratkozzak egy Drezdai suliba.-mondta Miri. Én elfehéredtem. Nem mehet el az ikertesóm. Én nélküle elveszett ember vagyok.
-Biztos ez?
-Igen.
-Hétvégén elmegyek és megbeszéljük.
-Rendben. Szia.
-Szia.
(telefonálás vége)
-Nem teheted ezt velem! Mit csináljak nélküled?-akadtam ki.
-Meglesztek ti Metivel nélkülem. És majd MSN-en is dumálhatunk.-mondta lehangoltan Miri.
-De az nem ugyanaz.-mondtam és felálltam mellőle hiszen még mindíg a földön voltzunk.